Nyomtatás

Iskolánk régi álma valósult meg az idei tanév végén, amikor 172 gyermek 22 lelkes pedagógus felügyeletével részt vehetett a Velencei-tó mellett szervezett nyári táborunkban. Tudjuk, hogy ez a lehetőség nagyszerű alkalmat teremtett arra, hogy a 2010-2011. évi oktató- nevelő munkánkat lezárjuk. Módunk volt az osztályközösség építésén túl az iskolai egység erősítésére is. Hosszú évek óta próbálkoztunk azzal, hogy megfelelő anyagi bázist teremtsünk a mezőfalvi diákok nyári szünidős tevékenységének megszervezéséhez. Az idei évben sikerrel jártunk! A Szülői Munkaközösség, a Petőfi Sándor Iskolafejlesztési Alapítvány, az Alba Takarék nagylelkű támogatásának köszönhetően tanulói létszámunk közel felét tudtuk táboroztatni. Ezen támogatásokon túl az iskola az Integrált Pedagógiai Rendszer segítségével pályázott forrásokra és saját költségvetéséből is támogatta a programok megvalósulását. A tábor összköltségvetése 2 442 000 Ft volt, egy gyermek teljes részvételi díja 11 628 Ft. Megérte fáradozni a támogatói háttér összegyűjtéséért, mert gyermekeink sok-sok élménnyel gazdagodtak az öt nap alatt. Az első napon birtokba vettük a tábort, melynek „retro” jellege diákjainkat egyáltalán nem zavarta. Rövid pihenő után mindnyájan (194 fő) felkerestük az addig csendes és nyugodt strandot. Mivel a tábor közelében található strandot átépítik, a fenti séta röpke fél órába telt. Ezen a délutánon nem volt fürdésre alkalmas az idő, de a későbbiekben nem panaszkodhattunk az időjárásra, mely az utolsó napig ragyogó napsütéssel kényeztetett bennünket. A mozgalmas nap végén ismerkedési est keretében salsát és zumbát tanulhattunk. Az Iskolafejlesztési Alapítványtól ajándékba kapott fényképezőgép és video kamera már ekkor jó szolgálatot tett, hiszen a gyerekek rengeteg fényképet és filmfelvételt készítettek az eseményről. Másnap reggel az utazástól és az első táborban töltött éjszaka izgalmától fáradt alsós gyerekek vonatra szálltak, majd az agárdi kikötőben hajóra, hogy megismerjék a tó növény- és állatvilágát. A délután fürdőzéssel telt. Este a birtokba vettük a tábor sporteszközeit, a gyerekek pingpongoztak, fociztak, kosaraztak és végkimerülésig ugráltak a trambulinon. Szerdán a felső tagozatosok sárkányhajók segítségével meghódították a Velencei-tó habjait. Az evezéshez nem szokott gyereksereg alaposan elfáradt, mert minden centiméter előrehaladásért meg kellett küzdeniük. Míg a felsősök az evezőkkel birkóztak, addig az alsósok gyalogtúra keretében meglátogatták a Vörösmarty Emlékházat. Megismerkedtek a nagy költő életútjával, és életének mindennapi tárgyaival. A délutáni kellemes strandolás után néhány osztály élve a lehetőséggel szalonnát sütött, grillezett. Éjszaka bátorságpróbán vettek részt azok a gyerekek, akiket a tanító nénijük fel tudott ébreszteni. Csütörtökön délelőtt a korábbi napok programjaitól elfáradt kicsik kézműves foglalkozásokkal múlatták az időt. Lehetett papírt hajtogatni, polipot és kígyót készíteni fonalból, saját készítésű képeslapot rajzolni, gyöngyöt fűzni stb. Míg a kicsik alkottak, a nagyok teljesítették a két órás agárdi hajótúrát a Szúnyog-szigetre. A vonatra való várakozás idejét is hasznosan töltötték a gyerekek, hiszen rég elfeledett közösségi játékokkal ismerkedtek meg tanulóink. A délutáni kellemes meleget kihasználva az egész tábor strandolt. Este tábortüzet gyújtottunk és mindenki megcsillogtathatta egy hét alatt szerzett tánctudását. Péntek délelőtt a korábbi napokon már megszokott reggeli torna után, akinek kedve volt nemezelhetett, társasjátékot játszhatott, fonalból karkötőt készíthetett, feltéve, hogy a hazautazáshoz teljesen összekészítette a csomagját. Az utolsó ebédet követően (mely szerencsére egész héten mindig finom és bőséges volt) megtudhattuk, mely szoba lakói tartották legnagyobb rendben kuckójukat. Ezután közös filmvetítésre került sor. A nagyok – akárcsak a táborba érkezéskor – segítettek a kicsik nehéz csomagjainak cipelésében, buszra juttatásában. Összerakták a kerti székeket, asztalokat, játékokat, sporteszközöket és felpakolták Kovács István teherautójára, akinek ezúton is köszönjük, hogy segített ezeknek a nélkülözhetetlen eszközöknek a szállításában. Szeretetteljes, gondoskodó légkör vette körül tanítványainkat. A változatos programoknak és a „gyermekbarát” kiegészítő étkezéseknek köszönhetően minden diákunk élményekben gazdagodva, kilókban gyarapodva tért haza. Reméljük, jövőre megismételhetjük!