Egy család életében kész mérföldkő, amikor a féltve óvott gyermekük iskolás lesz. Jól érzi majd magát? Lesznek barátai? Megkedvelik egymást a tanítójával? Hogyan győzi le majd a kihívásokat? Ügyesen ír, olvas, számol majd? Megannyi kérdés, amelyre a lassan haladó tanítási napok megadják a választ.

Az iskola, a tanítók, de még a tanulók is nagyon várják a találkozást az új elsősökkel. A csodájukra járnak, kész népvándorlás indul meg az iskolában, hogy mindenki találkozhasson velük.

Nehéz venni az akadályokat, mert bármennyire is készülnek az iskolás életre, ez mégis egy más világ. Nagy és zajos épület, sok, ismeretlen felnőtt, az ismeretlen gyerekseregről nem is beszélve. Megannyi szabály, számtalan megszelídítésre váró eszköz, furcsa szavak, néha érthetetlen utasítások! Bizony el kell telnie egy kis időnek, mire az iskolába lépő kisgyerekből elsős lesz.

Ezért vártuk meg az első félév lezárását, hogy kis ünnepség keretében iskolánk teljesjogú polgárává fogadjuk őket. A másodikosok tréfás köszöntője után ünnepélyes fogadalmat tettek, amit, ha be tudnak tartani, akkor igazán büszkék lehetünk rájuk, mint iskolánk új tanulóira. Tanítóiktól vehették át az intézmény emblémájával díszített pólót, amiben aztán büszkén feszítettek.

Szeretnénk hagyományt teremteni ezzel a rendezvénnyel, hiszen iskolánk történetében most rendeztünk először ilyet. Legyen ünnepélyes az iskolába lépés is, nemcsak a búcsúzás, a ballagás!

                                                                    Baricza Zsuzsa

  Harminchat. Ennyi éve tanítok a mezőfalvi iskolában. Azt mondják ez még gombócból is sok. Harminchat év, harminchat iskolafogászati rendelésen való részvétel. Harminchat izgalommal teli látogatás, és most mégis az első! Az első, ami kellemes élmény volt a gyerekeknek, és ezért nekem is.

  Ki az, aki szeret fogorvoshoz menni? Nem tévedek, ha azt mondom senki. Tudjuk, hogy kell, hogy szükséges, vagy sokszor elkerülhetetlen. Ilyen az iskolafogászat is. De most valami különleges, valami izgalmas, és élménydús volt.

  Én most végeztem egy másik körzetben a szokásos éves fogászati ellenőrzőtúrámmal, de én is sok minden olyant megtudtam, amit én se láttam, mert azt hiszem valamennyien csukott szemmel éljük túl ezt a rendelést.

  A doktornő ötös csoportokban hívta be magához a gyerekeket, akik körülállták őt, és megnézhettek mindent, kipróbálhatták a sok ismeretlen szerkezetet. Megnéztük a lámpát, ami úgy világít, mint a nap, hogy a doktornő mindent jól lásson. Láttuk milyen gyorsan dolgozik a nyálszívó, sőt a félelmetes hangú fúrót is meghallgattuk. Ki az, aki látta Önök közül, hogy hogyan készül a fogtömés? Kérdezzék meg a gyerekeket!  Meggyurmázhatták a kezükkel a jól formálható tömőanyagot, és megtapasztalhatták, hogy hogyan változtatja a színét és az állagát egy különleges lámpa fényének hatására.

  Ez után mindenki bátran beült a székbe, megmutatta a fogacskáit, és vidáman ment ki a többi társaihoz, akik a folyosón izgalommal várták őket.

  Dr. Hadászi Eszter, jegyezzék meg a nevét, mert ő az aki ha nem is megkedveltetheti, de félelemmentessé teheti a gyerekek számára a fogászatot! Keressék bátran, mert a gyerekek már bátran mennek be hozzá!

                                      Baricza Zsuzsa  

   A karácsony különleges időszaka az évnek. Nagy várakozás előzi meg, talán túlságosan is nagy elvárásokat fogalmazunk meg. Mit adjunk? Hogyan díszítsük fel a fát, a lakást? Nincs ez másképpen az iskolában sem. Mi másodikosok már év eleje óta ötletelünk, hiszen miénk az iskola dekorálásának és az ünnepi műsor összeállításának nem könnyű feladata.

  Várakozunk, adventezünk, készülődünk, gyakorolunk. Sokszor elhangzik, hogy ez az ünnep nemcsak arról szól, hogy mit fogunk adni, hanem arról is, hogy mi is adunk, adhatunk ajándékot másoknak. Ebben az évben is gyűltek a meglepetések a dobozokban, zsákocskákban, amit a Családsegítő Szolgálat segítségével juttattunk el a rászoruló kisgyerekek fája alá.

  Számomra ez a karácsony mégis valami más miatt volt különleges! Az a kihívás, hogy nyolc éves gyerekek az egész iskola közösségét szórakoztassák, és ha lehet, karácsonyi hangulatba ringassák, nem kicsi. Nem elég jól tudni a verseket, valami pluszra is szükség van. Ezt én, és remélem valamennyi kisgyerek megkapta most a gyerekeinktől. Hogy miért? Például azért, mert volt, aki a betegségéből még éppen lábadozva eljött, mert tudta, hogy rá szükség van. Micsoda önfeláldozás, és adni akarás volt abban a kisfiúban, aki végig az ajtót leste, mert várta, hogy mikor lépnek be az ő szülei is, akik sajnos nem értek ide, de ő könnycseppekkel a szemében is a többiekért remekül tette a kötelességét, és mondta a verseit, énekelte a dalokat! Számomra ez a karácsony igazi csodája! Nem a szépen feldíszített fa, nem a becsomagolt ajándékok garmadája, hanem az, hogy a saját érdekeimet a másoké elé helyezem, ha kell, mert tudom, hogy mások szépet és jót várnak tőlem, és én ezt a szépet és jót meg akarom adni. Ilyen napokon jó pedagógusnak lenni, jó ilyen jó és érző szívű gyerekeket tanítani, nevelni.

  Kívánom az új évre, hogy a családokban is legyenek ilyen áldott pillanatok!

Baricza Zsuzsa

További képek >>>

Mint minden évben, úgy idén is, a művészetoktatásban résztvevő gyerekek nagy szeretettel invitáltak kicsit-nagyot, minden kedves érdeklődőt a karácsonyi műsorukra. Mivel egyre többen jönnek el ezeket a tehetséges gyerekeket megnézni, ezért a helyszín maradt a jól bevált iskola tornaterme. Fergeteges, változatos vagy éppen lecsendesült produkciók adták át egymásnak a helyet a színpadon.  Az iskola kis kórusa, a „Hangvirágok” kezdték a műsort, majd a népi énekesek gyönyörű énekét hallhattuk, ezt követően egy kis zongoramuzsika és furulya hangja csendült fel, aztán jöttek a kis néptáncosok, majd a felsős néptáncosok, ezután, a legvégén, a koncert lezárásaként is a gyerekkórus kápráztatta el a kedves közönséget vidám és léleksimogató énekekkel. Mindeközben az iskola aulájában gyönyörű karácsonyi kiállítás volt látható, melyet ugyancsak a művészetoktatásban résztvevő gyerekek készítettek, ezzel is színesítve az ünnep hangulatát. Az ünnepség végén minden résztvevő gyermeket a már jól megszokott kis „kínálmációra” hívtunk, melyet köszönünk a művészetoktatás munkaközösségének. Nagy köszönet a felkészítő tanároknak, akik ezt a csodálatos karácsonyi ünnepséget megálmodták: Koncz Tímeának az alsós néptáncosok, Czuppon Péternek a felsős néptáncosok felkészítését, Tótin Katalinnak a zongoristák, Tótin Istvánnak a furulyások, Balogh Tímeának pedig a népi énekesek és a kis kórus felkészítését. Köszönetet mondunk Jaksics Erzsébetnek, Márokné Szatmári Ilonának, Kolozsi Krisztinának, Nyuliné Bauer Szilviának és Sivák Zitának is, akik elkészítették a szobrászat tanszakos gyerekek karácsonyi kiállítását.

Balogh Tímea

További képek >>>

Iskolánk hagyományaihoz hűen az elmúlt karácsonyi időszakban is ajándékműsorral készültek a német nemzetiségi tagozat tanulói az iskola közösségének. Ezúttal a 3.a osztállyal adtunk elő „Betlehemes játékot”, ahogy régen mondták: Chriskindspiel-t. Megidéztük, miként köszöntötték régen a gyerekek a faluban házról házra járva az ünnepet. Felkeresték a rokon és ismerős családokat, verseket és énekeket adtak elő a Kisjézus születéséről. Tanítványaim is ekképpen idézték föl a karácsonyi történetet. Régen süteménnyel, pénzzel hálálták meg az emberek az betlehemezést.  Most a 3.a osztályt nagy tapssal jutalmazták társaik a szép, átütő előadásért.

Köszönet a szülőknek támogatásukért!

                             Molnárné Troppert Mária

További képek >>>

„Az ember életének a legjava, a szeretet és jóság kicsiny, névtelen, gyorsan elfeledett cselekedetei”                  /W. Wordseorth/

Az adventi készülődés a karácsonyi ünnepkör része. Az elcsendesedés, várakozás jegyében tenek napjaink. Hétről hétre újabb gyertyát gyújtunk az adventi koszorún, ezzel is jelezve, hogy közeleg a karácsony.

Az iskola hagyományai közé tartozik, hogy a gyertyagyújtást egy-egy évfolyam kiemelkedő tanulói végzik el az iskola nagy koszorúján. Nagy megtiszteltetés ez a gyermek számára az osztálya és az iskola előtt is.

Az idei évben az alábbi tanulók gyújthatták meg az iskola koszorújának gyertyáit:

1. évfolyam: Tórizs Alina

2. évfolyam: Juhász Nóra

3. évfolyam: Jézsó Izabella

4. évfolyam: Kovács Marcell

5. évfolyam: Nyuli Anna

6. évfolyam: Deák Flóra

7. évfolyam: Miklós Mátyás

8. évfolyam: Temesvári Donát

Szívből gratulálunk nekik!

A gyertyagyújtás ünnepi hangulatát a 4. évfolyamosok műsora tette meghitté. A községi gyertyagyújtáson az 1. osztályosok szerepeltek nagy sikerrel. Az iskolai ünnepélyt a 2. évfolyamosok műsora tette emlékezetessé.

Mindannyiuknak köszönjük, hogy a várakozás örömét még szebbé varázsolták!

További képek:

https://photos.app.goo.gl/mAVFp3S9hajQflFj1

https://photos.app.goo.gl/mN8zCMVl8NBO64ho1